Nyugdíjhelyzet

 

Ez a téma már lerágott csont - gondolhatnánk. Sajnos sokan még mindig nem hiszik, nem érzékelik a probléma nagyságát. Fel sem merül bennük, hogy az állam helyett saját magukról kell gondoskodniuk. Megváltozott az Alkotmány - ami előírja a "szülőtartás" kötelezettségét. Leírja azt, hogy az Állam nem köteles gondoskodni az állampolgárokról.  S hogy ez kiket fog érinteni? Azt a jövő dönti el. Aki nem szeretne majd a gyermeke eltartottjaként élni, az gondoskodjon Önmagáról előre. Mire nyugdíjas lesz valaki, elérheti a társadalom azt a szintet, hogy a kapott nyugdíj a rezsit sem fedezi majd. Ennek mi az oka? Az, hogy társadalom elöregedőben van, az hogy a járulékot fizető állampolgárok száma vészesen csökken. Nem véletlenül van szükség arra, hogy aki nyugdíjas, de aktívan tud dolgozni, az dolgozzon, dolgozhat. Az okokat megváltoztatni igen nagy feladat, addig is tájékozódjunk a jelenlegi megoldásokról.

Néhány hasznos videót ajánlok figyelmükbe:

Az első videó általános információkat tartalmaz:

Hogyan zajlik az adategyeztetés?     Megtekintéshez kattintson ide!

Hogyan működik a nyugdíjrendszer?  Megtekintéshez kattintson ide!

A következő videó az állam tervezett részvételéről szól, nyugdíj kötvény kibocsátásával:

Megtekintéshez kattintson ide!

Az utolsó általam közzétett videó az öngondoskodást helyezi a középpontba:

Megtekintéshez kattintson ide!

További videókat is érdemes Dr Farkas András nyugdíjgurutól megtekinteni!

Nyugdíj előtakarékossági formák - lehetőségek

 

Önkéntes nyugdíjpénztár

1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról * 

A szociális biztonság erősítése sürgető társadalmi érdek. A szociális biztonságot szolgáló rendszerek újjáépítése, a szolidaritás, a rendszerszerűség, a kiszámíthatóság és az önkéntesség elve alapján a szociális piacgazdaság kiépítéséhez nélkülözhetetlen. Az ezt szolgáló önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak új, intézményes formát adnak az öngondoskodásnak, s a tartósan befektethető források bővítésével elősegítik a hazai tőkepiac fejlődését. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak meghonosítása Magyarországon a társadalombiztosítás reformjának szerves része.

A pénztárszervezet és működési forma bevezetése, új intézménytípusként a hazai jogrendbe történő illesztése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya

1. § *  (1) E törvény hatálya alá tartozik valamennyi,

a) a természetes személyek elhatározásából, illetve a munkáltató kezdeményezésére munkavállalók által alapított olyan pénztári szervezet, amely tagjai - vagy a pénztártag jogán annak közeli hozzátartozói - részére társadalombiztosítási vagy más szociális ellátást kiegészítő, pótló, illetve - külön törvényben meghatározott feltételek szerint - azt helyettesítő szociális, illetve egészségügyi egészségvédelmi - szolgáltatást szervez és nyújt,

b) *  a pénztárak által e törvényben foglaltak szerint létrehozott szervezet, valamint a számukra e törvény szerint szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személy - a 2. § (2) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltató - a pénztárak részére végzett tevékenysége tekintetében,

c) *  a pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó szerv (a továbbiakban: Felügyelet),

d) természetes személy, aki az e törvény alapján létrehozott pénztári szervezet tagja.

(2) A nemzetközi szerződések hatálya alá tartozó személyekre e törvény rendelkezéseit a nemzetközi szerződésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(3) *  A pénztárak részére vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységet végző pénzügyi intézményekre, befektetési vállalkozásokra és befektetési alapkezelőkre és az ilyen tevékenységet végző egyéb szervezetekre a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (a továbbiakban: Hpt.) és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül e törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(4) *  E törvény hatálya és a Felügyelet intézkedési jogköre az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervezetekre az alakuló közgyűlésük időpontjával kezdődően terjed ki.

Fent idézett törvény biztosítja a pénztárak önállóságát, működési formáját, felügyeleti ellenőrzését.

Az önkéntes nyugdíj pénztárakban elhelyezett megtakarításokra is 20 % adójóváírás vehető igénybe - amit az adóbevallással lehet érvényesíteni, a személyi jövedelemadó terhére.

NYESZ (nyugdíj előtakarékossági számla)

A NYESZ egy olyan  befektetési számla, amely lejárati határideje a nyugdíjcélhoz kötött. Ez azt is jelenti, hogy mint ahogy minden értékpapírszámla, a NYESZ is hozzáértést, rendszeres törődést igényel. Bankoknál vezetett számlával elérhető befektetési forma. Sajnos ha a pénzügyekhez nem értünk kellően, vagy néhány döntést elhibázunk, akkor előfordulhat, hogy befektetésünk végül rosszabbul teljesít, mintha nyugdíjbiztosításba vagy ÖNYP-be fektettünk volna.

Léteznek ugyan menedzselt alapok is a NYESZ konstrukciókon belül, melyek esetén pénzügyi szakemberek kezeli befektetéseinket helyettünk, azonban ennek sokszor meg is van a maga szakértői díja, amit alapesetben mi tehetünk zsebre.

Nyugdíj biztosítás

A nyugdíj biztosítás fogalma

A Szja törvény alkalmazásában nyugdíj biztosításnak kizárólag az olyan életbiztosítás minősül, amely esetében a biztosító által vállalt teljesítést (kifizetést) - azaz biztosítási események:

  • a biztosított halála, vagy
  • a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíj szolgáltatásra való jogosultság megszerzése, vagy
  • az egészségi állapot legalább 40 százalékos mértékű károsodása, vagy
  • lejárati szolgáltatás esetén a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított által történő elérése

váltja ki.

További feltétel -  a szerződés létrejöttétől a biztosító teljesítéséig legalább 10 évnek kell eltelnie. Ez alól kivétel, ha a biztosítói teljesítést a biztosított halála, rokkantsági, rehabilitációs ellátásra való jogosultsága váltja ki, valamint ha a biztosító teljesítése olyan nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás, amely a folyósítás megkezdésétől számítva legalább a 10. év végéig vagy a biztosított haláláig illeti meg a magánszemélyt.

Az előzőek értelmében tehát nem tekinthető nyugdíj biztosításnak az olyan biztosítás, amely nem tartalmazza mind a négy teljesítési lehetőséget (biztosítási eseményt), illetve amely a nyugdíj biztosításhoz kötött egyéb kiegészítő biztosítási eseményekre is kiterjed.

Mennyi adóvisszatérítés vehető igénybe?

Az új rendelkezés szerint a nyugdíj biztosítási szerződés magánszemély szerződőjét – első ízben a 2014. évi adóbevallásában tett nyugdíj biztosítási nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyugdíj biztosítási nyilatkozat alapján – az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a biztosításra befizetett összeg után 20 százalék, de legfeljebb évi 130 ezer forint adó-visszatérítés illeti meg a Magyarországon, vagy más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíj biztosítási szerződésre az adóévben szerződőként befizetett összeg után.

A visszatérítés a szerződő helyett kifizetőnek nem minősülő magánszemély (például családtag) által fizetett adómentes díjak után és a kifizetőnek nem minősülő más személy (például külföldi munkáltató) által fizetett – a magánszemélynél adóköteles – díjak után is jár, ugyanakkor, ha a díjfizetője például hazai munkáltató vagy bármely más kifizetőnek minősülő személy, a kedvezmény nem érvényesíthető (ilyenkor a kifizetőnek 51,17 százalék közterhet kell fizetnie az általa vállalt díjak után).

A kedvezmény kizárólag a 2013. december 31-e után megkötött nyugdíj biztosítási szerződések díjára vonatkozik. A rendelkezés egyértelműen kizárja a hatálybalépés előtt kötött életbiztosítási szerződések utóbb történő módosításával létrejövő nyugdíj biztosításokat is a kedvezményből, viszont a 2014-től megkötött életbiztosítások szerződésmódosításával létrejövő nyugdíj biztosítások esetében a módosítást követően befizetett díjakra érvényesíthető az adóvisszatérítés.